De animo ĝis animo

Árpád Tóth,
tradukis Kálmán Kalocsay

Mi staras nokte apud la fenestro
kaj tra l’ nemezureblo de l’ eter’
kolektas en okulojn la tremantajn
radiojn mildajn de lontana stel’.

Mejlbilionojn venis tiu brilo,
ĝi venis fluge sen lantiga lac’
dum kiu scias kiom da jarmiloj
tra l’ frosta nigro de l’ dezerta spac’.

Ĉiel-mesaĝo, kiu nun min trafis,
atingis fine celon tra l’ okul’,
feliĉe mortas, kiam surfermiĝas
palpebro laca kiel ĉerka tul’.

Mi lernis, ke filtrite de l’ scienco
tra la kristal’ de fajna esploril’
erojn parencajn al ĉi trista korpo
kaj trista Ter’ anoncas astrobril’.

Enferme, mi ĝin trinkas propra sango,
aŭskultas mi, per kia pralament’
ploregas lum’ al sango kaj ĉielo
al tero, element’ al element’.

Doloras eble astrojn la soleco,
l’ orfec’ milionopa en disŝut’,
kaj ke ni trafi nin neniam povas
tra malproksimoj de glacia mut’?

Ne ploru, stel’, vi estas ne pli fore,
ol kor’ al koro dum la termigrad’.
Ho, kiu diros, ĉu de mi pli distas
la Sirius ol iu kamarad’?

Ho ve, la amikeco, ve, la amo,
ve, vojo de animo ĝis anim’!
Okulradiojn sendas ni langvorajn,
kaj inter ni—glacia malproksim’.


Lélektől lélekig (Magyar)

Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.

Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.

Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.

Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.

Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?

Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?

Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!



FONTO: Tóth, Árpád. “De animo ĝis animo,” el la hungara tradukis Kálmán Kalocsay, en Hungara Antologio, redaktis Vilmos Benczik (Budapest: Corvina Kiadó, 1983), p. 196-197. Kun la hungara originalo dankon al Blazio VAHA (n.s. WACHA, Balázs).


De animo al animo” de Árpád Tóth, tradukis Ferenc Szilágyi

From soul to soul” (Lélektől lélekig) by Árpád Tóth

Arpád Tóth (1886‑1928)

Aprilo” de Árpád Tóth, tradukis Kálmán Kalocsay

Aprila Capriccio” de Árpád Tóth, tradukis Kálmán Kalocsay

La Nova Dio” de Árpád Tóth, tradukis Kálmán Kalocsay

“Marto” & “Elegio al Genist-Arbeto” de Árpád Tóth

Flamo” de Árpád Tóth, tradukis Kálmán Kalocsay

Hungara Antologio (1933)

Kálmán Kalocsay: Retgvidilo / Web Guide

Futurology, Science Fiction, Utopia, and Alienation
in the Work of Imre Madách, György Lukács, and Other Hungarian Writers:
Select Bibliography

Esperanto & Laborista Movado / Esperanto & the Labor Movement

Esperanto & Interlinguistics Study Guide / Retgvidilo pri Esperanto & Interlingvistiko

Alireteje / On other sites:

Árpád Tóth - Vikipedio

Árpád Tóth @ Babelmatrix

Árpád Tóth @ Ĝirafo


Home Page | Site Map | What's New | Coming Attractions | Book News
Bibliography | Mini-Bibliographies | Study Guides | Special Sections
My Writings | Other Authors' Texts | Philosophical Quotations
Blogs | Images & Sounds | External Links

CONTACT Ralph Dumain

Uploaded 31 March 2016

Site ©1999-2016 Ralph Dumain